Az első kérdések mindenkiben felmerülhetnek. Mi ez az új cucc a Sur-Ron Light Bee mellett? Mi közük egymáshoz? Melyik a jobb? Na, most mi elmagyarázzuk!
Kezdjük az elejéről egy kis történelemmel!
A Sur-Ron, azon belül a Light Bee igazi sikersztori. Egy kis kínai startup kezdett elektromos motorokkal foglalkozni, de úgy, hogy első pillanattól nagyon ügyeltek a minőségre és figyelembe vették a nyugati vásárlók elvárásait is. Első modelljük egy utcai motor volt, aminek a nyugati neve White Ghost lett (ez az angyal kicsit félresikerült fordítása volt..). A motor jó lett, volt lehetőségünk kipróbálni (ma már a Voge árulja ER10 néven), mégsem ez hozta az áttörést.
Csináltak viszont egy kis off-road motort Firefly, később Light Bee néven, ami rendkívül rövid idő alatt letarolta a piacot. Ebben a félig motor, félig bicikli súlycsoportban a Light Bee mindenkit agyonvert. Vannak más gyártók jobb minőségben, de több mint kétszeres áron, más gyártmányok hasonló áron, de sokkal gyengébb műszaki tartalommal. Ár-érték arányban senki nem tudta nemhogy megverni, de megközelíteni sem a Sur-Ron-t. Már évekkel ezelőtt több tízezres darabszámban gyártottak, de soha nem tudtak eleget, a piac több motort is felvett volna. A Sur-Ron Light Bee hamar kultuszmotorrá vált, világszerte óriási vásárlói, rajongói táborral. Ha valaki szétnéz a Facebook-on, minden országban talál rajongói csoportokat, és végtelen mennyiségű utángyártott alkatrészt, kiegészítőt.
Léteznek klubok, versenyek, sőt van aki a benzines enduró vagy krossz versenyekbe is sikeresen beszállt a kis elektromos motorjával. Mi is hamar rákattantunk. Amellett, hogy itthon is több százat eladtunk, Romániába, Horvátországba és Angliába is adtunk el sokat (többet is tudtunk volna, ha a gyártó tudott volna eleget szállítani). Mi is megalkottuk a saját tuning gépünket, a gyári teljesítményt megduplázva amellett, hogy a gyári teljesítménnyel is kiválóan lehet használni a motort. Ma is rendszeresen használjuk a Light-Bee-ket, és töretlenül imádjuk. A vásárlók visszajelzései is pozitívak, ami arra ösztönzött minket, hogy elindítsuk a Magyar Országos Sur-Ron Találkozót. Az esemény népszerű, teljes létszámmal mennek.
Ahogy telt az idő repedések jelentek meg a gyönyörű képen. Nem tudom, hogy ez az oka vagy más, de beszálltak az amerikaiak a cégbe, a Segway kisebbségi részt vásárolt a Sur-Ron-ban. Ezzel egy időben kezdett furcsa hangulat lenni a cégben. A céges kontaktommal voltam olyan jó viszonyban, hogy elmondta a bajait és megemlítette, hogy erősen gondolkodik a cég elhagyásán. Korrekt volt a munkaadójával és nem teregette ki a szennyest, de érezhető volt, hogy valami baj van. A karácsonyi céges üdvözlőlapja már egy másik cégtől érkezett… Mint később kiderült nem csak ő volt, aki elhagyta a fedélzetet.
Közben velünk is furcsán alakult a kapcsolat. Európai központot nyitottak ahonnan letoltak minket olyan dolgokért, aminek korábban az anyacégnél örültek, mert az ő márkájukat építettük. Most az összes kis boltot ők akarják kiszolgálni, ezzel lehetetlenné téve a nagykereskedést és lecsökkentve a forgalmazók árrését annyira, hogy meggondolják akarnak-e komolyan invesztálni a marketingbe és a szolgáltatásokba, mert ugye ingyen kevesen szeretnek dolgozni. A már csak Németországból rendelhető motorok ára jelentősen növekedett, de a szállítási költséget mégis Kínából kellett fizetni, ami nagyon megdrágította és lelassította a folyamatokat. A német raktárban ha ugyan létezik ilyen, nem volt sem motor, sem alkatrész, így a szállítási idők hosszúak voltak, a költségek magasak. Ez sokak között nekünk sem tetszett és hiába imádjuk a Sur-Ron motorokat, fájó szívvel elkezdtünk új beszállítót keresni. Hamar meg is találtuk a Talariát, aminek nagyon örülünk!
A Talaria teljesen Sur-Ron kinézetű, felületesebb szemlélő számára egyforma a két motor, nehéz lenne tagadni, hogy valamilyen szintű rokonságban állnak egymással. A mintadarab megrendelésekor ismerősek voltak még a dokumentumok formátumai is, úgyhogy rákérdeztem mi a helyzet. Kiderült, hogy a Sur-Ron-t nagyon sokan otthagyták a kedvezőtlen változások miatt. Ebből rengeteg korai, kulcs-munkatárs. A csapat nem széledtek szét, hanem új projektbe kezdtek, a Talaria Sting megalkotásába! Személyes csatornákon megkerestem a régi emberem, ő is ott volt, csak nem kereshetett, mert abban egyeztek meg a Sur-Ron-nal. Rövidre fogva a sztorit, a Talaria Sting-et olyan emberek csinálták, akik tökéletesen tisztában voltak a Light Bee összes előnyével és hátrányával. Ez meg is látszik a végeredményen! Szerencsére hamar elkezdtük a közös munkát, mi voltunk a negyedik nyugati ország, ahonnan teli konténert rendeltek tőlük!
A Sur-Ron-t továbbra is szeretjük, forgalmazzuk is, de a mérleg nyelve egyelőre erősen a Talaria felé billen, el is köteleződtünk feléjük, azt meg majd meglátjuk mit javít a Sur-Ron, amikor rájön az elkövetett hibáira.
Beszéljünk most már Talaria Sting-ről is!
Amiket a tesztmotoron rögtön észrevettünk az a következők:
Ugyanaz lehet a beszállító a váz, az akkupakk, a kerekek, a kormány és még rengeteg alkatrész esetében. A hasonlóság óriási, de azért bőven vannak különbségek is.
A Talaria Sting ülésmagassága 5 centivel magasabb a Light Bee-hez képest. Ez a magasabb embereknek előnyös, de az átlagosaknak sem gond, mert még így is bőven alacsonyabb bármelyik enduróhoz, vagy krosszmotorhoz képest. Ráadásul a Talaria hasmagassága is nagyobb, ami ugye terepen előny.
A Talaria gázreakciója a tesztmotoron induláskor ideges, nem elég finom, viszont ezt az érkező motorok esetében már úgy állították be ahogy kértük. Igen, büszkék vagyunk arra, hogy a tesztmotorral kapcsolatos visszajelzéseinket komolyan vette a gyár.
A két típus motorja hasonló méretekben és tejesítményben, nem kizárt, hogy ugyanott készülnek.
A Talaria hátsó gumija szélesebb, vaskosabb, a Sur-Ron-énál, az első ugyanolyan.
A hátsó rugóstag és a himbarendszer más a két motoron, a Talaria rendszere egyszerűbb, használat közben ennek semmilyen hátrányos hatását nem érzékeltük, nagyon jól működik. A telók és a rugóstagok beszállítói is hasonló.
A Talaria kijelzője a sport változatnál jobb, mint a Sur-Ron-é, az utcai változaton más lesz, de azt még nem láttuk. Napokon belül itt a konténer, amiben utcai gépek lesznek, úgyhogy ez hamarosan kiderül.
A Sur-Ron-on egyféle állandó regeneratív motorfék van, a Talarián ez négy fokozatban állítható.
Ami nagyon izgalmas, hogy a Sur-Ron primer áttétele bordásszíjas, ami az egyik gyenge pontja. Jól működik addig, ameddig nem megy be a szíj alá egy kavics, vagy sár, mert akkor a szíj elszakad. Ez persze csak a komolyan terepezőknél jelentkező probléma, de erre való a cucc. A Talariánál kiküszöbölték ezt a gyengeséget és egy fogaskerekes hajtóművet építettek bele. Ennek előnye, hogy sokkal strapabíróbb, csendesebb, hátránya, hogy olaj kell bele.
A Talaria akkumulátorának külső méretei hasonlóak mint a Sur-Ron-é, de a kapacitás érezhetően nagyobb. Az alábbi táblázat tartalmazza a legfontosabb információkat a Sur-Ron és a Talaria akkumulátorról.
|
Akku típusa | Konfiguráció | Cellaszám
(db) | Akku kapacitás
(Wh) |
| Talaria Sting (2022) |
16S12P konfiguráció | 192 | 60V 38,4Ah (2 304 Wh) |
| Sur-Ron (2021) | 16S11P konfiguráció |
176 | 60V 32Ah (1 920 Wh) |
| Sur Ron (2022) | 16S11P konfiguráció | 176 |
60V 34Ah (2 040 Wh) |
A tesztmotorunkat a terepen töltött órákat követően a szervizben is alaposan átnéztük. Így derült ki, hogy a Talariában valamiket lehet majd Bluetooth segítségével állítgatni mert az akkuban van egy Bt eszköz és a gyártó is említett ezzel kapcsolatos dolgokat.
Sajnos az utcai változat kijelzőjét még nem láttuk élőben, de a képek alapján nagyon ígéretesnek tűnik.
Egyelőre ennyi infót tudunk adni, de napokon belül itt az első 150 db, úgyhogy jöhettek kipróbálni és megvenni a Talariákat!
Addig is nézzétek meg a rövid összehasonlító videónkat:
